Azt gondolnánk, hogy a szerzetesek csak a vallási élet burkában élik mindennapjaikat, azonban legtöbbjük élénken érdeklődik a világi élet történései iránt és tudni szeretné, hogy mi történik a hegyen túl. Politizálnak, vitatkoznak.  és szobáikban a biblia, illetve egyéb lelki olvasmányok mellett regények és görögországi képeskönyvek is találhatók.

A mai modern világban már az internet is megtalálható a kolostorokban.

Számtalan honlap készült, ahol a kolostorok történetéről és eseményeiről szóló írások mellett, az általuk készített portékákat is meg lehet vásárolni.

Ikonjaikat a világon mindenhol vásárolják, „komposkinik” görög földön mindenhol kaphatók, az utóbbi években pedig a gyógynövényekből készült kozmetikumaik hódítják a piacot.

A görög nyelv általános használatban van, de beszélik még az orosz, szerb, bolgár, román nyelvet és az angolt is használják.

A kolostorok erős fallal  körülvett,  lovagkori várhoz hasonlítanak. A falak belső részén találhatóak a szerzetesek cellái, csak az udvar és a főtemplom felé  néző ablakaik a kolostor lelki központjára látnak. Minden kolostornak 15-23 kápolnája van a falakon belül, és körülötte is kb. 20.  Athoszon  így nagyjából 1000 templom található. A kolostoroknak saját kikötője is van az ún. Arsanas.

A 2033 m magas hegy tetején áll a Metamorfozis kápolna.

Ma már csak 20 kolostor működik, nagyjából 2000 szerzetessel. A 20 kolostorból, 8 a keleti oldalon, 4 fent a hegyen, 8 pedig a nyugati oldalon található.

Athosz  déli részét Erimosznak, azaz pusztának, sivatagnak hívják. Az itt élő szerzetesek apró házaikban, függetlenül élnek. Itt működött a leghíresebb ikonfestő közösség.

A félsziget legdélebbi csúcsa az Akratosz, ahol a perzsa hajóhad elsüllyedt, i.e. 492-ben.