Makedónia jelenlegi legnagyobb városa és egyben az ország második fővárosa is Thesszaloniki. 

Történelem
Történelmét tekintve felfedeztek település település nyomait már a kőkorszakból, az idők folyamán később különböző kultúrák hagytak emlékeket a városban, amit mindenfelé látni lehet.

Thesszalonikit  Ie.. 316-ban   Kasszandrosz, Nagy Sándor sógora alapította felesége Thesszaloniké tiszteletére. (talán kevesen tudják neve eredetét és jelentését apja, II. Philipposz azon a napon, mikor leánya született győzelmet aratott a Thesszaliaiak felett - niki = győzelem) 

Ie. 6-5 században  a legnagyobb település Therme, ez a város adta a nevét az öbölnek is, a város a Thermaikus öböl partján fekszik.

A város története Kasszandrosz megválasztásával kezdődött. Az ősi Therma városhoz 25 makedón eredetű falut csatolt. Thesszaloniki az ókori görög városok mintájára alakult, városi intézményekkel, a vallás gyakorlásával, gazdasági intézményekkel, templommal és városházával. Természeti adottságainak és kikötőjének köszönhetően Makedónia pénzügyi, kereskedelmi központja és a haditengerészet bázisa lett, 2300 éve és a mai napig is az.
Kikötőjéből a görög partok mellett, Adria, Kis-Ázsia, a Dunai országok, az Égei-tengeri partok, valamint a Keleti országok könnyen elérhetők, ezért a kereskedelem fejlődése mellett az idegen kultúrák elterjedése hamarosan eléri a várost.

Ie. 187-ben  kiadták az első pénzérmet „Thesszalonikis” felirattal, saját pénzverdéjük van, a környéken található ezüstbányáknak köszönhetően.
Ie. 168-ban  Emilios Paulus hadvezér legyőzi a Makedón királyt, így a város Róma fennhatósága alá került. Kiépítik a híres Via Egnatiát. A 900 km hosszú kereskedelmi út a birodalom központja és a keleti tartomány között jelentős volt. Nemcsak az áruval rakott szekerek, de a seregek is ezen az úton haladtak megvédeni a keleti tartományokat a lázadók ellen.

Ie. 58-ban  rövid ideig itt élt száműzetésben Cicero,  Ie.  50-ben  Pál apostol ide érkezett és szórta el a kereszténység magvait.
Ie. 42-ben  megkapták a rómaiaktól a Civitas Libera, azaz a szabad város kiváltságait. egyiptomiak, szíriaiak és zsidók telepedtek le a kozmopolita városban.
300 körü I. Galériusz császár telepedett le a városban, Thesszaloniki rövid időre a Római Birodalom császári rezidenciája lett. Számtalan ma is álló épület emlékezik erre a korra. Pl: Rotoda, Diadalív stb.
390-ben  Theodosius császár uralkodott itt, a város fellázadt ellene, de a császár kegyetlenül leverte a felkelést.
A legenda szerint ebben a korban élt itt Dimitriosz a császár katonája, aki a hitéért halt mártírhalált.
Az  5.-6. sz.-ban  az arabok és a szlávok támadták, de ezeket visszaverték.
A  8.sz.-ban  két szerzetes Cirill es Metód innen indult a dél-európai szláv törzsek áttérítésére. Megalapították a Szláv Keresztény Egyházat és Cirill létrehozta a szláv ábécét.
A város politikai és pénzügyi fénykorát a  9. század ban, ipari, művészeti fénykorát a  10. század ban élte.
A területet különböző népek támadták, pl : A bulgárok, majd a szaracén kalózok is sarcolták a vidéket.
1185-ben  a normannok végeztek hatalmas pusztítást, rövid időre meghódították a várost.
1185-1204-ig  a keresztesek foglalták el 20 évre. 

A város a középkorban a kulturális és egyházi központ szerepét töltötte be. Ennek a virágkornak a Thesszalonikit elfoglaló keresztesek vetettek vége.
Ezek az ostromok azonban csak átmeneti megtorpanást okoztak a város fejlődésében. Thesszaloniki kisebb-nagyobb megszakításokkal három évszázadon át minden októberben megrendezett vására, (a Dimitria) egyik legjelentősebb találkozóhelye volt a kelet és a nyugat kereskedői számára. (A vásárok a mai napig tartanak, de már Nemzetközi Vásárnak (TIF) hívják, minden évben a vásárt a  (Helexpo) területen, szeptemberben tartják.
 Bizánc belső vitái népfelkeléshez vezetnek, az ún.  Zelota-lázadás (1342) megteremtette görög földön az első kommunát. A városi szegénység és a polgárok demokratikus hatalmát, a császári seregek csak hétévi keserves küzdelem árán tudták leverni.
1391 és 1394 között   a törökök foglalták el,  1402-ben  újra Bizánc fennhatósága alá került, 1423-ban  Velence kezére jutott. Majd végérvényesen a törökök kezére került  1430-ban . A görög lakosok egy részét lemészárolták, más részét rabszolga sorba kényszerítették. A török ​​időkben sok templomot mecsetté alakítottak, de néhány tovább működött keresztény templomként. Épültek török ​​fürdők, fedett piacok, szökőkutak, műemlékek és ekkor épült a Fehér Torony is.
 A  15. sz. végén a spanyol üldözések elől menekülő 20.000 zsidó letelepedésével újra megindult az élet, a kereskedelem, a kézműipar lassan fejlődésnek indult.
A görögök nagyobb számban először a  18.  sz. - ban telepedtek le újra. Addigra a kereskedelem olyan mértékben  van jelen a városban, hogy a keleti országok már konzulátusokat is nyitnak és ezzel igazi kozmopolita, multikulturális várossá fejlődik.
Az  1821- es Görög Függetlenségi Mozgalomban Thesszaloniki kezdettől fogva részt vett, a lázadást a  törökök két év alatt véresen leverték.
A  19.sz. végén Thesszaloniki és Skopje között megépül a vasút, onnan egész Európa és Konstantinápoly is elérhető lesz. Ekkor jelenik meg az első lóvasút a városban, az utcákon megjelennek a lámpák, megnyílnak az első gyárak, így Thesszaloniki már egy modern európai városra hasonlít.
1881-ben  megszületik Kemal Atatürk, a modern török ​​állam megalapítója és első miniszterelnöke. Szülőháza ma is látható a Felsővárosban.
A közel fél évezredes török ​​uralom  1912-ben  a városvédő Szent Demeter napján ért véget.
 1913-ban  itt gyilkolták meg I.György görög királyt.
Az I. Világháborúban Görögország is részt vett, Thesszaloniki kikötőjét használták az Antant katonái is, így   1915-17 között  angol és francia katonákkal lett tele a város.
 1917-ben  tűzvész pusztított, szinte minden leégett 73.000-en maradtak munka és fedél nélkül.
1922-ben  a kis-ázsiai katasztrófa után, a Lausanne-i szerződés értelmében a török-görög lakosságcsere 60.000 kis-ázsiai menekülttel tölti be a várost, ezzel  új lendületet kap az iparosodás. Az 1920-as években a Görög Munkásmozgalom fellegvára lett. A II. Világháborúban ( 1941-44)  német csapatok szállták meg, ekkor pusztult el a zsidó lakosság nagy része is. Thesszaloniki 1944 október étől lesz újra szabad város.
A mai modern Thesszaloniki az ország második legnagyobb városa kb. 1 millió lakosával. 
Makedónia fővárosában a görög, a római és a bizánci kultúra nagyszerű emlékeivel ismerkedhetünk meg.
A sok látnivaló miatt érdemes egy egész napot, vagy akár több napot is rászánni a város felfedezésére.
Ha autóval érkezel a parkolás probléma lehet, szinte sehol nem lehet parkolni a belvárosban. A rossz helyen parkoló autókról a rendőrség a rendszámot leveszi és azt csak a rendőrség bizonyos összeg fejében lehet visszakapni.

Itt található egy városban fizetős parkolók:
https://en.parkopedia.gr/parking/thessalonika/?arriving=202001251030&leaving=202001251230

Metro
A metró kiépítésének gondolata már az 1917-es tűzvész utáni helyreállítási tárgyalásokon szóba került, az első tervezet Ernest Hebrant francia építész és régész nevéhez fűződik, aki városújítási tervei szerint a bizánci és nyugati építészet elemeit, a homlokzatok bevezetését tervezte.
Nevéhez fűződik a mai Arisztotelész tér és környéke megépítése is.
Végül 2003-ben kelt életre újra gondolat és 2004-ben láttak neki a metró megvalósítására, a terveket kicsit módosították. Nagy nehézséget okozott a munkák előrehaladásában az is, hogy a belvárosi részeken rengeteg műemlékre bukkantak, ezért több mint 10 év elteltével sem tudták átadni.
2019 nyarán ugyan megtörtént az ünnepélyes átadás, de a forgalom megindulása még várat magára.
Az biztos, ha végre elindul, könnyen elérhetjük vele az összes látnivalót a városban.
A tervezett megállók itt találhatók:
https://www.ametro.gr/wp-content/uploads/2019/06/AM_Sxedio_Anaptiksis_June19_en.pdf