Pella az új főváros
Ahogy múltak az évek a makedón királyok rájöttek, hogy a királyság központját a tengerhez közelebb szükséges helyezni, ahhoz a tengerhez, amely oly gyakran és határozottan döntötte el a görögök sorsát.
Az új fővárost az egyik legfelvilágosultabb makedón király Archelaosz (i.e.413-399) alapította. A thermaikus áramlat legmélyebb területén, a két folyó az Axios és az Aliakmonas torkolata közelében volt egy kisváros, eredetileg Bounomos néven. A régi fővárostól (Aigai) 50 km-re, a Loudiasz folyó mentén a tengerparttól 22 km-re találta meg Archelaosz azt az ideális helyet, ahol az ie. 5.sz-ban megalapította Pellát. Elsőként Herodotosz írásában találtak feljegyzést róla. I.e.380-ban Xenofon írásában a legnagyobb városnak nevezte. A római pusztításig ie. 168-ig a makedónok fővárosa maradt.
Stratégiai pozíciója jobban illeszkedett a makedónok új törekvéseihez, mivel a kikötőn kívül közlekedési csomópont volt a látóhatár négy pontjához. A Balkán felé vezető északkeleti útvonal kiindulópontja volt az Axios-völgyben, a Boszporuszról az Adriai-tengerre, míg délre a tengerparti út Thesszália és Dél-Görögország felé vezetett.
A város fontos szerepet játszott Görögország és az egész akkori világ történelmében. Archelaosz az új várost ünnepelt művészekkel építtette fel. Sokan kinevették, bírálták emiatt.
Meghívta Zeukszeszt a kor vezető festőjét, hogy készítse el a pellai palota falfestményeit, melyek mítoszokat ábrázoltak.
Archelaosz kulturális háttere és iskolázottsága miatt kereste a legnemesebb szellemi élvezetet a tragikus költészetet.
Meghívta a leghíresebb athéni költőket, így Euripidészt is akinek állandó lakást kínált, hogy művészi ötletet nyerjen az ottani tájból, később a király főnemesei közé emelte és haláláig itt tartózkodott.
Itt írta a király a király nevét viselő tragédiát ami csak részleteiben maradt meg. Megmaradt azonban a Bacchai tragédia, ezt itt is mutatták be. Itt készültek az Iphigenia Auliszban és az Alkmaeon című alkotásai is.
I.e.30-ban Augusztus császár megalapította a Colonia Pella tartományt., mely része volt az ősi Via Egnatia kereskedelmi útvonalnak. A várost fallal vette körül.
Mint minden kolóniában, betelepültek a római hadsereg veteránjai, de olasz városokból érkező görögök, és Makedónia régi fővárosának lakói is lakták. A kolóniát Diocletianus császár megerősítette a 3. század végén és fennmaradt a korai keresztény években, amikor egy nagy korai keresztény templom három folyosóval épült az Agora területén,.
Pella ásatások
Makedónia kezdeti történelméről nincs sok írásos forrás ezért az itt talált leletek tanulmányozása különösen fontos volt. A pellai ásatások tiszta képet adnak a makedón építészetről, várostervezésről, de a virágkorát élő makedón főváros mindennapi életéről is.
1914-ben kezdték meg az ásatásokat, de a háborúk miatt csak 1957-ben egy az építkezés során előkerült jón oszlop felfedezése után kezdődtek el a szisztematikus ásatások, melynek eredményeként váratlanul bőséges kincseket találtak. Magas fejlettségre utaltak a feltárt épületek alapjai, a széles egyenes utak és a vízvezetékrendszer. Világossá vált, hogy Pella a Hippodamoszi rendszer alapján készült, négyzet alakú házak, udvar és nyitott oszlopcsarnok jellemzi az épületeket. A város az akkori legnagyobb luxus életszínvonalat biztosította lakóinak. Volt vízvezeték – és csatornarendszer, szökőkutak, fürdőhelység az otthonokban és a középületekben, valamint nyilvános fürdő is. Ez utóbbi Görögország legrégebbi feltárt lelete. Az első leletek különösen jó állapotban maradtak meg, így lehetővé vált a karcsú jón oszlopok helyreállítása. Nagyszámú csempe is előkerült, eredetileg padlócsempék voltak feliratokkal, mint: Pella, Basilikon (királyi), valamint személynevek: Alekszimakhosz, Antigonon, Szosziasz. Sajnos a rómaiak győzelmük után kifosztották a várost, így reménytelen megtalálni a királyi használati tárgyakat. Az ókori források leiírták hogy amikor a római hadvezér, Aemilius Paulus elvitte az elrabolt kincseket, Rómában egy napig tartott a felvonultatása. Azonban a megtalált kerámia és bronztárgyak sem jelentéktelenek.
Pella Múzeum
A fő kiállítási terület Pella mindennapi életét mutatja be. Legjelentősebb leletei Nagy Sándort ábrázoló szobor és a padlómozaikok
A második szakaszban Pella közigazgatási életét ismerhetjük meg, egy modellen bemutatják az ókori Agorát, mely közéleti és kereskedelmi központ volt a hellenisztikus korban. Láthatók nyilvános dokumentumok, pecsétek, feliratok, ezek is igazolják az ókori feljegyzéseket miszerint Pella Makedónia fővárosaként működött.
A kiállítás harmadik részében Pella szentélyeinek kiállításai találhatók, tájékoztatást adnak az imádott istenekről, valamint a vallási épületek szervezéséről és működéséről.
A negyedik részben a temetőket, temetkezési szokásokat és tárgyakat láthatunk.
Az utolsó részben a palota építészeti formáját és funkcióit tekinthetjük meg.
A történelmi emlékek mellet az iskolások tanulmányaihoz játékos fejlesztő programok várják az érdeklődőket.
A belépő díjakról, nyitva tartásról itt tájékozódhatunk.